Németországban ma már a földfelszíni rádiós műsorszórás megkerülhetetlen alternatívájává vált a digitális DAB+ szabvány, amely az országos lefedettségű hálózatok mellett a helyi és regionális rádiók számára ideális lehetőséget biztosít. A német médiahatóságok gyakorlati tapasztalatuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az országos mellett a helyi és regionális műsorszórásra is a DAB+ szabványt támogatják az alternatívaként szóba jöhető DRM+ és LTE-A szabványokkal szemben.

„Jelenleg a DAB+ az egyetlen olyan földfelszíni digitális műsorszó-szabvány, amely maradéktalanul alkalmas a helyi, közösségi és egyetemi rádiók igényeinek teljesítésére”, olvasható a médiahatóságok tanulmányában. A DAB+ esetében mind a hardware, mind az adóhálózat rendelkezésre áll, ráadásul a digitális vevőkészülékek elterjedtsége is indokolja e megállapítás igazát – Németországban.

A médiahatóságok felmérése a továbbiakban arra az eredményre jutott, hogy az LTE-A szabványú jeltovábbítás nem használható regionális és helyi rádiós műsorsugárzásra. A DRM+ ugyan elsősorban a kisebb területek ellátására ideális, de csak abban az esetben, ha kevés műsor kisugárzása a cél. A DAB+ ellenben a nagyobb területek besugárzása mellett jóval több adó műsorának továbbítására alkalmas rendszer, amelyet helyi és regionális szinten is kitűnősen lehet használni.

A helyi és regionális műsorszolgáltatóknak tehát a német médiahatóságok ajánlása szerint a jelenlegi műszaki lehetőségeket figyelembe véve a több, kisteljesítményű, analóg FM adóból álló hálózat által ellátott területeken érdemes a digitális DAB+ adók által besugárzott nagyobb területeken is biztosítani műsorkínálatukat. Ezenkívül ajánlatos önálló, helyi digitális multiplexeket indítaniuk, és a teljes digitális kapacitás optimális kihasználása érdekében a helyi programok mellé nem helyi adók kínálatát is bevenniük a programcsomagba. A szabad kapacitások továbbá úgy is kihasználhatók, hogy a helyi és regionális rádiók magasabb hibavédelmi paraméterek, valamint jobb hangminőséget biztosító adatfolyam-beállítások biztosításával megbízhatóbb vételt biztosítanak kisebb kisugárzott adóteljesítmény mellett is hallgatóik számára.

Doga

Forrás: www.digitalfernsehen.de

A Spiegel betekinthetett olyan dokumentumokba, amelyből kiderült, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) 1999 óta világszerte számos sajtóorgánumot ellenőrzött. Az érintett televízióadók, hírügynökségek és újságok között volt a BBC, a Reuters és a The New York Times. Az anyag alapján a hivatal legalább ötven szerkesztőségi telefon- és faxszámot, illetve e-mail címet ellenőrzött. A BND a BBC-nek például több mint tucatnyi afganisztáni és londoni elérhetőségét tartotta megfigyelés alatt. A BBC World Service nemzetközi programja, a The New York Times afganisztáni, valamint a Reuters afganisztáni, pakisztáni és nigériai mobil és műholdas telefonvonalai is az ellenőrzött elérhetőségek között voltak.

A Der Spiegel beszámolója alapján a telefonszámok és e-mailcímek úgynevezett szelektorok - keresőkifejezések - voltak, amelyekkel átfésülték az elektronikus kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszereket és adatbázisokat a bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelőállomáson. Az újságírók az orvosokhoz és az ügyvédekhez hasonlóan jogszabályokban garantált különleges védelmet élveznek Németországban, például forrásaik védelmében megtagadhatják a tanúvallomást. A hírszerző szolgálat nem kommentálta a felvetéseket, azt a választ adták, hogy a szolgálat a tevékenysége „operatív vetületeiről” kizárólag a kormánynak és a szövetségi parlament (Bundestag) illetékes testületeinek ad tájékoztatást.

A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet úgy vélte, hogy az ellenőrzések „felháborító támadást jelentenek a sajtószabadság ellen” és egyúttal a „alkotmánysértés egy új dimenzióját” jelenítik meg. A szervezet attól tart, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat továbbra is le fogja hallgatni a külföldi újságírókat, ezen pedig az új BND-törvény sem változtat majd. A Riporterek Határok Nélkül éppen ezért - a Társaság a Szabadságjogokért nevű berlini csoport vezetésével - más újságíró-szövetségekkel közösen alkotmánybírósági keresetet készít elő a jogszabály ellen.

A Bad Aibling-i állomást amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek a hidegháború idején, és a BND csak 2004-ben vette át. Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) ezután megtarthatott egy összekötői irodát az állomáson, és a BND még éveken keresztül futtatta rendszerein az amerikai partnertől milliós nagyságrendben kapott szelektorokat. Ez az NSA 2013-ban leleplezett adatgyűjtő programjaival összefüggésben jutott nyilvánosságra. Két évvel később az is kiderült, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen.

Doga

Forrás: www.sg.hu

Megváltoztak a vételi paraméterei két szabadon fogható műholdas tévéadónak: az indiai „& TV HD” nevű szórakoztató csatorna, valamint a török információs adó, a „TRT World HD” ezentúl új frekvencián érhető el az Astra műholdrendszer keleti 28,2 fokos pozíciójából.

Az átállás miatt szükségessé válhat a műholdvevő újrahangolása a két adó további zavartalan vétele érdekében. A kódolatlan sugárzásnak és a Ku-sávon működő műholdnyalábnak köszönhetően mindkét csatorna kitűnő (HD) minőségben fogható az egész kontinensen – akár már 60 cm-es parabolaantennával is.

A vételhez az alábbi adatok szerint állítsuk be műholdvevő berendezésünket:

• műhold: Astra 2G, keleti 28,2 fok
• frekvencia: 11,509MHz, függőleges polarizáció
• szimbólumarány: SR 23000
• hibajavítás: FEC 2/3
• moduláció: DVB-S2 – 8PSK

Doga

Forrás: www.infosat.de

Új néven folytatja műsorsugárzását a francia i-Télé HD hírtelevízió: február 27-től a műholdas csatorna új neve CNEWS.

A Canal+ médiacsoporthoz tartozó francia hírtelevízió mostantól CNEWS néven érhető el a különböző műholdas frekvenciákon. A csatorna eredetileg a francia TF1 csoport részeként működő, előfizetéses rendszerben sugárzó LCI tévéadó vetélytársaként kezdte meg működését, még 1999-ben.

A CNEWS Európában és az öreg kontinens határain kívül kódolatlanul és kódolt formában is fogható. Hazánkban a következő paraméterek szerint érdemes próbálkozni vételével:

• műhold: Astra, keleti 19,2 fok
• frekvencia: 12,012MHz, függőleges polarizáció
• szimbólumarány: SR 29700
• hibajavítás: FEC 5/6
• moduláció: DVB-S2 – QPSK
• felbontás: HD, 1080i

A fentieken kívül kódoltan fogható a csatorna a Eutelsat keleti 13 fokáról, valamint a Eutelsat nyugati 5 fokáról is, a 11,681MHz-es és a 11,471MHz-es frekvencián.

Doga

Forrás: www.infosat.de

Németországban idén tavasszal hajtják végre a földfelszíni digitális televíziós műsorszórás korszerűsítését, azaz a jelenlegi MPEG2-es tömörítést használó DVB-T-ről a legújabb, HEVC (H.265) tömörítést alkalmazó DVB-T2-re való átállást.

A két országos német közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF a 2017-ben áttér a DVB-T2-es műsorsugárzásra Németországban. A lépés következtében a tető- és szobaantennával tévézők számára a jelenleginél jóval több, illetve a csupán hagyományos, SD felbontású műsorok után végre nagyfelbontású, HD-csatornák vétele is lehetővé válik.

Holger Meinzer, a Media Broadcast műsorszolgáltató cég senior alelnöke szerint a DVB-T-ről a DVB-T2-re történő átállás következtében ugyanazon frekvenciaspektrumon kétszer több adó műsora továbbítható, amennyiben nem változtatnak a minőségi paramétereken. További nyereséget jelent a jelenleg elérhető legújabb tömörítési eljárás és a DVB-T2 szabvány párosítása: az ARD és a ZDF eldöntötte ugyanis, hogy a DVB-T2-es szabvány mellett a HEVC (H.265) tömörítést alkalmazza. A HEVC tömörítés hatékonyságának köszönhetően a Németországban jelenleg használt MPEG2-es (H.262) tömörítéshez képest ugrásszerűen meg fog nőni a földfelszíni adóhálózat által kisugárzott tévéprogramok száma, illetve lehetővé válik egyetlen frekvencián akár hét HD minőségű program továbbítása is. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanannyi HD csatorna vételére lesz lehetőség egyetlen frekvencián, mint amennyi SD-csatorna vételét tudja biztosítani a jelenlegi MPEG2-es rendszer. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a DVB-T2-es rendszer és a HEVC tömörítési eljárás lehetővé tudja tenni az Ultra HD, azaz 4K-s felbontású műsorok továbbítását is a földfelszíni hálózaton.

A hazánkban használt DVB-T MPEG4-es sugárzás félúton jár a Németországban jelenleg használt DVB-T MPEG2-es és a 2017-ben bevezetendő DVB-T2 HEVC szabvány között. A MinDigTV nézői tehát már tudnak HD csatornákat is nézni (jelenleg ötöt), illetve a műsorok választéka ma már jóval nagyobb, mint a néhány évvel ezelőtti kísérleti MPEG2-es sugárzás idején. Ugyanakkor a DVB-T2-es rendszer és a legújabb HEVC tömörítés együttes alkalmazása voltaképpen ugyanakkora hatékonyságbővülést jelentene, mint annak idején a DVB-T rendszeren belüli átállás az MPEG2-ről az MPEG4-re. Természetesen ez a technikai fejlesztés a végfelhasználói készülékek „tudásszintjének” növelését is feltételezné.

Doga

Egyes sajtóhírekkel ellentétben a Rádió Q esetleges leállásának nincs köze semmilyen médiahatósági eljáráshoz, az a tulajdonosok saját üzleti döntése lehet. A médiaszolgáltató meglévő frekvenciájának hasznosítására még 1,5 évig jogosult. A Rádió Q közösségi rádió, azaz nem fizet sem frekvencia-, sem médiaszolgáltatási díjat.

A rádió semmiféle olyan külön eljárás alatt nem áll, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) indított volna. Ezért minden további lépése, amellyel a rádió az elhallgatását fontolgatja, nem a hatóság felelőssége, hanem a tulajdonos saját hatáskörébe tartozik, egyéni szabad döntésén alapul, ennek nincs köze a hatósághoz. Éppen ezért nem érthető az, hogy a hatóságot okolják a tulajdonos döntése miatt, vagy hogy a megszűnés hátterében valamilyen évek óta elhúzódó vitás ügy áll.

Az NMHH-nak semmilyen éve óta elhúzódó vitás ügye nincs a Rádió Q-val. Tisztázatlan kérdések sincsenek, amely miatt be kellene zárni a rádiót. Egyszerűen, mint ahogy minden közösségi médiaszolgáltató – és néhány kivétellel a többi médiaszolgáltató is –, a Rádió Q is köteles havonta adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény 22. § (8) alapján. Ilyenkor a szolgáltatónak többek között arról kell nyilatkoznia, hogy a műsoridejéből mennyit szánt magyar zenei művekre, ezen belül is öt évnél nem régebbi zenei művekre.

A Rádió Q ezt az adatszolgáltatást elmulasztotta a 2016. szeptember 5. és 2016. december 31. közötti időszakban, ezért az NMHH 2017. február 9-én eljárást indított adatszolgáltatás nem teljesítése miatt. A végzésben a hatóság nyilatkozattételre hívta fel a szolgáltatót, hogy indokolja az adatszolgáltatás elmaradását. A rádió a végzést február 15-én vette át, egyelőre nem válaszolt rá.

Az NMHH hangsúlyozza, hogy ez a kötelezettségszegés azonban sem felfüggesztéssel nem jár, sem pedig szolgáltatás ellehetetlenülését nem eredményezi. A jogsértés nem példa nélküli, ilyen felhívásokat az NMHH évente több tucatszor kénytelen kiküldeni.

Doga

Forrás: www.nmhh.hu

Az otthoni audiovizuális szórakoztatóközpont összeállításakor számtalan lehetőség között választhatunk. Az egyre nagyobb tudású televíziók szolgáltatásai között ma már sok olyan funkciót is megtalálunk, amelyeket korábban csak kiegészítő eszközökkel lehetett elérni.  Az ördög azonban most is a részletekben bújik – vásárláskor érdemes odafigyelni néhány alapvető szempontra.

A korszerű, lapos képernyőjű televíziók árkategóriától függően többféle vevőegységgel is rendelkezhetnek. A hazai földfelszíni terjesztésű digitális televízióadások vételéhez elengedhetetlenül szükséges MPEG4-es rendszerű DVB-T tuner ma már kötelezően benne van a hivatalos kereskedelemben forgalomba helyezett televíziókban. Ezen kívül ma még szintén kivétel nélkül megtalálhatjuk az analóg vevőegységet is, jóllehet a jövőben erre már legfeljebb a régi videofelvételek lejátszásakor, esetleg az analóg rendszerű kábelhálózatok vételekor lehet szükség. Ami viszont a jövőt illeti, érdemes odafigyelni arra, hogy a televízió rendelkezzen a digitális kábeltelevíziók vételére alkalmas DVB-C vevővel. A felsőbb árkategóriában pedig ma már a legnevesebb televízió-gyártók olyan készülékeket is kínálnak, amikbe beépítették a digitális műholdas tévéprogramok vételét lehetővé tevő DVB-S és DVB-S2 vevőegységet is. Mindez azt jelenti, hogy külön dobozok és sokszor nem épp esztétikus kábelezés nélkül, egyetlen távirányítóval kényelmesen megjeleníthetjük univerzális televíziónk képernyőjén az összes vételi módban terjesztett műsorokat. Ha valóban fel szeretnénk készülni a jövőben várhatóan megjelenő műsorterjesztési módokra, akkor olyan televíziót válasszunk, amelynek vevőegysége DVB-T2, DVB-C2 és természetesen a mai nagyfelbontású műsorok műholdas vételét is biztosító DVB-S2 rendszert is ismeri.

A vitathatatlan kényelmi előnyök mellett, amelyeket ezek a televíziók nyújtanak, érdemes kitérni azokra a szempontokra is, amelyeket a külön megvásárolható műholdvevők nyújtanak a felhasználók számára. Elsősorban azok a nézők, akik rugalmasan szeretnék bővíteni a jövőben is vevőkészülékük tudását, jól teszik, ha olyan „okosítható” műholdvevőt választanak, amelynek szoftverét rendszeres időközönként frissíteni, ilyeténképpen hosszabb távon is naprakészen tudják tartani. A több műholdat is fogni kívánó felhasználók pedig mindenképp egészítsék ki televíziójukat olyan műholdvevővel, amely beépített szoftverének köszönhetően kezelni tudja az antennaforgató rendszereket és a többfejes parabolaantennákat – ezeknek a funkcióknak az ellátására ugyanis még a legnagyobb tudású, DVB-S2-es vevővel ellátott televíziók sem képesek jelenleg. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a legtöbb felsőbb kategóriájú műholdvevő ma már médiaközpontként is megállja a helyét, azaz a televíziókhoz képest többféle digitális formátum lejátszására alkalmasak.

Összegezve tehát érdemes mérlegelni azokat az előnyöket és hátrányokat, amelyek a „mindent egy készülékben” illetve a „külön készülékekből összeállított” elvet érvényesítve kaphatunk.

Doga

Belegondoltak-e már abba, mennyibe is kerül egy rádióműsor sugárzása? A különböző sugárzási eljárások között hatalmas költségkülönbségek mutatkoznak. Az alábbi cikkben a digitális rádiós műsorszórás néhány előnyéről lesz szó.

Hány kW kell egy adóhoz?

A rádióadók effektív kisugárzott adóteljesítményét (ERP) wattban és kilowattban szokták megadni. Az ERP-teljesítmény az adó által leadott teljesítmény, illetve az adóantenna nyereségének összessége. Más szóval: az adóantenna felerősíti a kisugárzandó jelet. Ugyanez az elv érvényesül a vevőoldalon is: egy komolyabb, hatékonyabb antennával több adót tudunk befogni, mint egy egyszerű szobaantennával.

URH, azaz FM

Amikor 100kW-os ERP-ről beszélünk, akkor maga az adó többnyire csupán 10kW-os teljesítménnyel üzemel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy ilyen adó óránként „csupán” 10kW-ot fogyaszt. A valóságban ugyanis sokkal többet. Ennek oka az a sokféle veszteség, amelyeket például részben a berendezések melegedésében lehet tetten érni. Az adóberendezés hűtéséhez tehát szintén energiát kell felhasználni, ami természetesen beleszámít a fogyasztásba. Az újabb típusú FM rádióadók mintegy 62%-os hatásfokkal üzemelnek. Ez azt jelenti, hogy egy modern 10kW-os adó körülbelül 16,2kW teljesítményfelvétellel működik. A német Rohde & Schwarz cég tavaly szeptemberben mutatta be legújabb FM-adóberendezését, amelynek hatásfoka immár eléri a 74%-ot. 10kWos kisugárzott adóteljesítmény mellett tehát már csak 13,5kW-ot fogyaszt.

DAB+

A földfelszíni terjesztésű digitális rádiózás új lehetőségeket nyitott az adóteljesítmény hatékonyabb kihasználásában is. A DAB+ rendszerben sugárzó adótornyok ugyanis lényegesen kisebb teljesítmény mellett is képesek ellátni ugyanakkora vagy nagyobb területet műsorokkal, mint tették azt analóg FM társaik. A németországi DAB+ adóhálózat többnyire 10kW-os adókból áll, amelyek minden további nélkül elérik egy 100kW-os analóg FM adó által besugárzott terület nagyságát. A jelenlegi párhuzamos (analóg-digitális) sugárzás ideális feltételeket biztosít e különbség megtapasztalására. (Ugyanígy Magyarországon hasonló élményem volt, amikor nyáron a Kab-hegyről sugárzó analóg tévéadó lekapcsolását követően Balatongyörökön, a fővárosi mindössze 250 wattos kísérleti DAB+ adó jelét egy egyszerű teleszkópantennával felszerelt digitális táskarádióval is sikerült vennem, közel kétszáz kilométeres távolságból!)

A digitális adótornyok hatékony működésének köszönhetően sok esetben elegendő alacsonyabb, 1-1,5kW-os teljesítményű berendezést működtetni. A Rohde & Schwarz cég TMV9 típusjelű adóberendezése például 1,45kW-os kisugárzott adóteljesítmény mellett összesen 3,2kW áramot fogyaszt, ami az FM-mel összehasonlítva jóval hatékonyabb műsorszórást tesz lehetővé.

A döntő különbség

Az adóteljesítmény jobb kihasználása mellett a legfontosabb különbség az analóg és a digitális műsorszórás között a frekvenciakészlet hatékonyabb kihasználása. Míg analóg módon egy frekvencián csupán egy adó műsorát lehet kisugározni, addig a digitális tömörítésnek köszönhetően a DAB+ esetében ez a szám akár tíz fölé is mehet, ráadásul számos többletinformáció is elhelyezhető a digitális adatfolyamban. A németországi DAB+ multiplexeken 12-14 rádióműsor és négy egyéb extra szolgáltatás található. A 3,2kW-os adóteljesítményen tehát 12-14 rádióprogram osztozik, amelyekre így egyenként csupán 229-267 watt jut. Egy DAB+ multiplexen azonban akár 18 rádióadó műsora is elhelyezhető, amelyek egyenként már csak 178 wattot fogyasztanak!

DAB+ kontra FM

A DAB+ energiahatékonysága az FM-mel szemben még szembetűnőbb, ha százalékban fejezzük ki az egyes programokra jutó áramfogyasztást. Egy DAB+ rendszerben megszólaló rádióadó egy ugyanakkora területet lefedő, de analóg FM rendszerben sugárzó adó energiaigényének mindössze 1,1%-ával is beéri! Ez pedig azt jelenti, hogy a digitális adó működtetéséhez szükséges energia jóval kisebb szénmonoxid-kibocsátással és környezeti terheléssel jár. Ennek köszönhetően a műsorszolgáltatók költségei is jelentősen csökkennek: DAB+ rendszerben az ugyanolyan paraméterű FM adó fenntartási költségeinek alig 15%-ával lehet digitális módon sugározni. Mindez pedig lehetővé teszi, hogy a műsorszolgáltatók olyan tematikus programokkal is megjelenjenek a médiapiacon, amelyekkel a drága és frekvenciákban szűkös analóg FM sávban nem tudtak. Természetesen Németországban is akad jó néhány nagynevű kereskedelmi rádiótársaság, amely azért nem kívánja feladni az FM-sávban megszokott pozícióikat, mert attól tart, hogy a digitális technológia elterjedésével sokkal több vetélytárs fog megjelenni az éterben. S valóban, a DAB+ az analóg műsorszóráshoz képest nagyságrenddel több, ráadásul megfelelő tömörítést választva kiváló minőségű rádióprogramot tud eljuttatni a hallgatókhoz. Figyelembe véve ugyanakkor a fent vázolt költséghatékony adóüzemeltetést, egyre több szolgáltató ismeri fel a digitális technikában rejlő előnyöket. Aminek pedig végső soron a felhasználók, azaz a rádióhallgatók örülhetnek a legjobban.

Doga

Négy hétig kódolatlanul érhető el a Humor+ műsora minden MinDig TV néző számára, a 43. programhelyen. A 2017. február 24. és március 24. közötti időszak alatt 750 ezer háztartásban klasszikus sorozatokat és premiereket is ingyenesen láthatnak a nézők. 

A TV2 Média Csoport Kft. és az Antenna Hungária Zrt. megállapodása alapján kódolatlanul fogható a MinDig TV nézők számára február 24. és március 24. között a Humor+ csatorna.

A sorozatrajongók örömére a régi kedvencek mellett ezekben a hetekben is vadonatúj premiersorozatokkal erősít a Humor+. Hétköznap 20:30-tól, dupla részekkel folytatódik az Amerikai fater, a jelenleg futó 10. évad után március 1-jétől a 11., majd 14-étől a 12. évadával dübörög tovább a Smith család sztorija. A friss részekben többek között Hayley hipnózis alá kerül, Steve profi vízilabdássá válik, míg Stan a nagyapa-szerep gondolatával is eljátszik. Február 25-én a negyedik széria fináléjával érkezik a kult darabnak számító Az ítélet: család. A luxuséletmódot színlelő Bluth család kalandjai dupla részekkel zárják a hosszan épített poénokkal, komplex jelenetekkel és visszautalásokkal tűzdelt aktuális évadot. Február 26-tól a Földön élő földönkívüliek, a Szomszédok az űrből című szitkom 2. évadában Larry Bird-ék újabb epizódokban próbálnak megbirkózni a bolygónk viszontagságaival.

Meleg nyári esték, tűzrakás, kamasz-szerelmek táborozós emlékeit idézhetik fel a nézők a hazánkban először bemutatkozó Mámor Tábor című sorozattal. A március 18-án 22 órától induló vígjátékban éves ugrásokkal minden nyáron visszatérhetünk egy-egy tipikus amerikai táborba, ahol az immár tizenkét hónappal idősebb, több korosztályt is képviselő szereplők tovább szövögethetik egymással a kapcsolataikat. Továbbá olyan klasszikusok is garantált szórakozást ígérnek, mint az Életem értelmei, Egy rém rendes család, a Cleveland Show, vagy A Simpson család.

A Humor+ csatorna a D jelű multiplexen a 43. programhelyen fogható, a vétellel kapcsolatos információ a www.mindigtv.hu oldalon található. Abban az esetben, ha a felhasználó nem látja a csatornákat a programlistában, egy automatikus újrahangolást kell elvégezni a dekóderen vagy a beépített DVB-T tunerrel rendelkező tévékészüléken.

Doga

Forrás: www.mindigtv.hu

Az Antenna Hungária, hazánk vezető állami tulajdonban levő vezeték nélküli távközlési szolgáltatójaként megkezdte IoT (Internet of Things, azaz a Dolgok Internete) hálózatának kiépítését, mely elsőként Budapesten, illetve a Balaton térségében épül ki. Az új hálózat első szolgáltatásaként a NauBit iSol Kft. innovatív terméke, a NauBit SmartBoat tavasztól elérhetővé válik a balatoni hajósok számára. A szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség Internet előfizetésre vagy SIM kártyára, a hajóra felszerelt központi egység az IoT hálózaton keresztül rendkívül költséghatékony módon képes eljuttatni a szenzorok felől érkező adatokat, melyeket okostelefonon elérhető applikáción is meg lehet jeleníteni.

Az IoT (Internet of Things, azaz a Dolgok Internete) az infokommunikációs iparág egyik legnagyobb ígéretét képviselő technológia, amely költséghatékony módon a mindennapok során az eszközök összekapcsolt működésével teszi könnyűvé életünket, és amely egybehangzó szakértői vélemények alapján óriási fejlődés előtt áll a következő években. Az Antenna Hungária, hazánk vezető állami tulajdonban levő vezeték nélküli távközlési szolgáltatójaként legújabb fejlesztésének keretében megkezdte IoT hálózatának kiépítését. 

A vezeték nélküli LPWAN (Low Power Wide Area Network) technológián alapuló hálózat gépek, eszközök, szenzorok által küldött kisméretű adatcsomagok kommunikációját teszi lehetővé. A végponti kommunikációs berendezések, szenzorok minimális energiaigénye rendkívül alacsony energiafelhasználást jelent, ezáltal hosszú élettartamot garantál az eszközök számára. A Long Range (LoRa) rádiós technológia felhasználásával akár több tíz kilométeres sugárban is lehetővé válik a vezeték nélküli átvitel az eszközök között. Az LPWAN technológiára épülő IoT megoldások ezáltal alacsony beruházási költséget, illetve egyszerű telepítést és bővítést tesznek lehetővé, ami konkrét költségcsökkenést eredményezhet az üzleti ügyfelek számára.

Elsőként Budapesten, illetve a Balaton térségében építi ki a hálózatot az Antenna Hungária. Az AH évtizedes tapasztalatra tett szert a vezeték nélküli hálózatok létrehozásának terén, illetve országos szervizhálózatára és telephely-infrastruktúrájára támaszkodik a szolgáltatás létrehozásakor. A hálózati szolgáltatás nyújtásán túl az AH az adatelemzés és alkalmazások terén is rendelkezésre áll széleskörű portfóliójával, ezáltal komplett IoT megoldásokat tud nyújtani ügyfelei számára. 

Az új hálózaton elsőként a NauBit iSol Kft. SmartBoat szolgáltatása jelenik meg, mely a balatoni hajózási idény elindulásával egyidőben, tavasztól érhető el a hajósok számára. Az új megoldás lényege, hogy egy központi számítógép kerül felszerelésre a szolgáltatást igénybe vevő hajókra, melyhez amellett, hogy maga is tartalmaz szenzorokat, egyéb hajóműszereket is lehet csatlakoztatni. A szenzorok adatait és az egyéb beérkező adatokat a központi egység feldolgozza, melyeket az IoT hálózaton keresztül egy központi adatbázisba továbbítja, illetve a hajón Bluetooth kapcsolattal online elérhetővé teszi. A feldolgozott adatokból számított értékeket is előállít, mint például a valódi szél iránya és ereje vagy a célhoz képesti sebesség.

Okostelefonon NauBit applikációval lehet az eszközt üzembe helyezni, illetve az adatait megtekinteni. Több “műszerfal” kialakításból választhat a felhasználó, hogy a számára legfontosabb információk jelenjenek meg. Lehetőség van a már beszerelt professzionális hajóműszereket SeaTalk szabványos módon a NauBitBox-hoz csatlakoztatni, így a beérkező adatok köre jelentősen bővíthető. A hajóműszerek mellett digitális barométer figyelmeztet a közelgő időjárás változásra. Lehetőség van útvonaltervezésre, akár az útvonal részleteinek elmentésére, későbbi visszajátszására is.

A NauBitBox ezenkívül távoli felügyeletre is alkalmas, akkumulátortöltés vezérlésére, mozgás-érzékelésre, akár jelzőfények vagy hűtő bekapcsolására. Lehetőség van MOB („man-over-board”) esemény rögzítésére, a GPS pozíciót tárolja a rendszer és visszavezet, illetve horgonycsúszás-riasztás is beállítható. Az IoT hálózatra csatlakozással Internet előfizetés nélkül a hajó adatai online vagy archív módban távolról megtekinthetőek, visszajátszhatóak. Webportálon térképen megjeleníthető a hajó útvonala, pillanatnyi helyzete, illetve a bekapcsolt szenzorok által mért értékek. Sebesség-, hajózási irány, giroszkóp- és széladatokkal pedig megjeleníthető a hajó mozgása.

Doga

Forrás: www.ahrt.hu