Az otthoni audiovizuális szórakoztatóközpont összeállításakor számtalan lehetőség között választhatunk. Az egyre nagyobb tudású televíziók szolgáltatásai között ma már sok olyan funkciót is megtalálunk, amelyeket korábban csak kiegészítő eszközökkel lehetett elérni. Az ördög azonban most is a részletekben bújik – vásárláskor érdemes odafigyelni néhány alapvető szempontra.
A korszerű, lapos képernyőjű televíziók árkategóriától függően többféle vevőegységgel is rendelkezhetnek. A hazai földfelszíni terjesztésű digitális televízióadások vételéhez elengedhetetlenül szükséges MPEG4-es rendszerű DVB-T tuner ma már kötelezően benne van a hivatalos kereskedelemben forgalomba helyezett televíziókban. Ezen kívül ma még szintén kivétel nélkül megtalálhatjuk az analóg vevőegységet is, jóllehet a jövőben erre már legfeljebb a régi videofelvételek lejátszásakor, esetleg az analóg rendszerű kábelhálózatok vételekor lehet szükség. Ami viszont a jövőt illeti, érdemes odafigyelni arra, hogy a televízió rendelkezzen a digitális kábeltelevíziók vételére alkalmas DVB-C vevővel. A felsőbb árkategóriában pedig ma már a legnevesebb televízió-gyártók olyan készülékeket is kínálnak, amikbe beépítették a digitális műholdas tévéprogramok vételét lehetővé tevő DVB-S és DVB-S2 vevőegységet is. Mindez azt jelenti, hogy külön dobozok és sokszor nem épp esztétikus kábelezés nélkül, egyetlen távirányítóval kényelmesen megjeleníthetjük univerzális televíziónk képernyőjén az összes vételi módban terjesztett műsorokat. Ha valóban fel szeretnénk készülni a jövőben várhatóan megjelenő műsorterjesztési módokra, akkor olyan televíziót válasszunk, amelynek vevőegysége DVB-T2, DVB-C2 és természetesen a mai nagyfelbontású műsorok műholdas vételét is biztosító DVB-S2 rendszert is ismeri.
A vitathatatlan kényelmi előnyök mellett, amelyeket ezek a televíziók nyújtanak, érdemes kitérni azokra a szempontokra is, amelyeket a külön megvásárolható műholdvevők nyújtanak a felhasználók számára. Elsősorban azok a nézők, akik rugalmasan szeretnék bővíteni a jövőben is vevőkészülékük tudását, jól teszik, ha olyan „okosítható” műholdvevőt választanak, amelynek szoftverét rendszeres időközönként frissíteni, ilyeténképpen hosszabb távon is naprakészen tudják tartani. A több műholdat is fogni kívánó felhasználók pedig mindenképp egészítsék ki televíziójukat olyan műholdvevővel, amely beépített szoftverének köszönhetően kezelni tudja az antennaforgató rendszereket és a többfejes parabolaantennákat – ezeknek a funkcióknak az ellátására ugyanis még a legnagyobb tudású, DVB-S2-es vevővel ellátott televíziók sem képesek jelenleg. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a legtöbb felsőbb kategóriájú műholdvevő ma már médiaközpontként is megállja a helyét, azaz a televíziókhoz képest többféle digitális formátum lejátszására alkalmasak.
Összegezve tehát érdemes mérlegelni azokat az előnyöket és hátrányokat, amelyek a „mindent egy készülékben” illetve a „külön készülékekből összeállított” elvet érvényesítve kaphatunk.
Doga
