Satinfo

Média, tévézés, rádiózás

Az EU 2,42 milliárd eurós bírsággal sújtotta a Google-t

2017. június 28. 10:07 - Satinfo

Az Európai Bizottság szerint a cég jogsértő módon előnyt biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának és visszaélt keresője erőfölényével.

google_nagy.jpg

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos bejelentette, az uniós trösztellenes szabályok megsértésének számít, hogy a cég előnyt biztosított egy másik Google-szolgáltatásnak, a Google ár-összehasonlítójának. A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5%-át. „A Google saját ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatásával kapcsolatos stratégiája nem csupán arról szólt, hogy a versenytársakénál jobb minőségű szolgáltatással szerezzen a cég vevőket. A Google visszaélt piaci erőfölényével, mivel a keresőmotorját úgy állította be, hogy az a keresési találatok között előnyben részesítette a cég saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytársakéival szemben.” - mondta Vestager. „Magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben.”

A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Szolgáltatását kezdetben „Froogle” név alatt kínálta, majd 2008-ban a szolgáltatást átnevezték „Google Product Search”-re, 2013 óta pedig „Google Shopping”-nak hívják. Ezzel a fogyasztók összehasonlíthatják az interneten kínált termékeket és azok árait, hogy kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (pl. Amazon, eBay) és más viszonteladókat.

Amikor a Froogle megjelent a piacon, ott már számos gazdasági szereplő kínált hasonló terméket. Az akkori dokumentumokból kiderül, a Google tudatában volt annak, hogy a Froogle piaci teljesítménye viszonylag gyenge maradt (egy 2006-ból származó belső dokumentum szerint „Froogle simply doesn't work” / „a Froogle egyszerűen nem működik”). Az ár-összehasonlító szolgáltatások versenyképessége nagymértékben függ az általuk generált forgalomtól. A nagyobb forgalom több kattintást és ezáltal több bevételt eredményez. Ezen túlmenően a nagyobb forgalom több kiskereskedőt csábít arra, hogy termékeiket az adott ár-összehasonlítón is listázzák. Tekintettel arra, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, keresőmotorja fontos forrása az ár-összehasonlító szolgáltatások forgalmának.

Az EU szerint 2008 óta a Google alapvető stratégiai változásokat hajtott végre az európai piacon annak érdekében, hogy fokozza ár-összehasonlító szolgáltatása forgalmát. Ez a stratégia a Google általános internetes keresőszolgáltatások terén meglévő erőfölényére támaszkodott, nem pedig a társaság saját ár-összehasonlító szolgáltatásának erényeire. A cég módszeresen kiemelt elhelyezést biztosított saját ár-összehasonlító szolgáltatásának: amikor valaki megad egy vonatkozó keresőkifejezést a Google keresőben, a Google ár-összehasonlító szolgáltatásából származó találatok a találati lista elején lesznek láthatók.

A cég ráadásul nem csak pozitívan részesíti előnyben a saját, hanem negatívan a rivális szolgáltatásokat, azokat hátra sorolják a keresési eredményekben. Az EU vizsgálata szerint még a leginkább előre sorolt versenytárs is csak átlagosan a találati lista negyedik oldalán jelenik meg, a többi rivális pedig még rosszabb helyezést kap. A Google saját ár-összehasonlító szolgáltatására ugyanakkor nem vonatkozik a Google általános keresési algoritmusa, így az említett hátrasorolás sem. Ennek eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatása a fogyasztók számára sokkal jobban látható a Google keresési eredményeiben, mint a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások.

A felhasználók még az asztali gépeken is 95%-ban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére (az összes kattintás körülbelül 35%-a jut az első helyre sorolt linkre). Egy általános keresés során a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások 1%-át kapja. Ezt nem csupán az a tény magyarázza, hogy az első eredmény a leginkább releváns, mivel a bizonyítékok azt is mutatják, hogy ha az első eredményt a harmadik helyre teszik át, a kattintások száma mintegy 50%-kal csökken. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.

Ez azt jelenti, hogy azáltal, hogy a Google csak saját ár-összehasonlító szolgáltatásának biztosított kedvező elhelyezést, és a versenytársak szolgáltatásait hátrább sorolta, jelentős előnyt biztosít saját szolgáltatása számára. A Google fent ismertetett gyakorlata a Google általános internetes keresőszolgáltatások piacán élvezett erőfölényével való visszaélést valósít meg. A piaci erőfölény, mint olyan nem sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Azonban az erőfölényben lévő vállalkozások különös felelősséggel tartoznak azért, hogy versenykorlátozás révén ne éljenek vissza erős piaci pozíciójukkal sem azokon a piacokon, ahol erőfölényben vannak, sem egyéb piacokon.

Az EU szerint a Google 2008 óta erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán az Európai Gazdasági Térségben (EGT), kivéve a Cseh Köztársaságot, ahol erőfölénye 2011 óta áll fenn. Keresőmotorjának piaci részesedése az EGT valamennyi országában nagyon magas, többnyire 90% fölötti. Ez legalább 2008 óta – azaz a Bizottság által vizsgált időszakban – folyamatosan így van. Emellett ezen a piacon a belépési korlát is magas, részben hálózati hatások miatt: minél több felhasználó használ egy keresőmotort, az annál vonzóbb lesz a hirdetők számára. Az így generált nyereségből azután még több felhasználó csábítható a szolgáltatáshoz. Hasonlóképpen, a keresőmotor által a fogyasztókról gyűjtött adatok is felhasználhatók az eredmények javítására.

Az EU szerint a Google prominens helyezést tett lehetővé a keresési eredményekben saját ár-összehasonlító szolgáltatásának, miközben a versengő szolgáltatásokat kevésbé látható helyre sorolta. Ezzel akadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán. A Google ezt a gyakorlatot folytatta az EGT mindazon 13 országában, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával, először 2008 januárjában, Németországban és az Egyesült Királyságban. 2010 októberében Franciaországra, 2011 májusában Olaszországra, Hollandiára és Spanyolországra, 2013 februárjában a Cseh Köztársaságra, 2013 novemberében pedig Ausztriára, Belgiumra, Dániára, Norvégiára, Lengyelországra és Svédországra is kiterjesztette ezt a gyakorlatot.

A Google által folytatott jogellenes gyakorlat jelentős hatást gyakorolt saját ár-összehasonlító szolgáltatása és a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások közötti versenyre. Lehetővé tette, hogy a Google ár-összehasonlítójának forgalma jelentősen növekedjen a versenytársak és az európai fogyasztók kárára. Tekintettel arra, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások piacán, keresőmotorja fontos forrása a forgalomnak. A jogsértő gyakorlat eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának forgalma jelentősen nőtt, míg a versenytársak jelentős és tartós forgalmi veszteséget szenvedtek.

A visszaélés kezdete óta a Google ár-összehasonlítójának forgalma 45-szörösére nőtt az Egyesült Királyságban, 35-szörösére Németországban, 19-szeresére Franciaországban, 29-szeresére Hollandiában, 17-szeresére Spanyolországban és 14-szeresére Olaszországban. A Google által alkalmazott módszer hatására ugyanakkor a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások forgalma jelentősen csökkent. A Bizottság például konkrét bizonyítékot talált arra, hogy a forgalom egyes versenytársak honlapján hirtelen 85%-kal csökkent az Egyesült Királyságban, 92%-kal Németországban és 80%-kal Franciaországban. E hirtelen visszaesés nem volt magyarázható más tényezőkkel. Egyes versenytársak alkalmazkodtak, és sikerült visszaszerezniük a forgalom egy részét – teljes mértékben azonban egyetlen rivális sem tudta forgalmát az eredeti szintre növelni.

A Bizottság által feltárt egyéb adatokkal együtt mindez arra utal, hogy a Google által alkalmazott gyakorlat megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán, és ezáltal megfosztotta az európai fogyasztókat valódi választás és az innováció nyújtotta előnyöktől. Mindezeket a Google-tól és más piaci szereplőktől származó dokumentumokra, 5,2 terabájt tényleges Google keresési eredményre (ez mintegy 1,7 milliárd keresésnek felel meg) és számtalan egyéb felmérésre és piaci vizsgálatra alapozva állapították meg.

A 2 424 495 000 eurós bírságot a Google ár-összehasonlító szolgáltatásának a 13 érintett EGT-országból származó bevételi adatai alapján számították ki. A Bizottság határozata szerint a Google-nak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, és tartózkodnia kell a hasonló intézkedésektől. A határozat kötelezi a Google-t, hogy a saját és a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások tekintetében érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét. A Google köteles tájékoztatni a Bizottságot az általa hozott intézkedésekről (először 60 napon belül, majd időszakonként).

Amennyiben a Google nem tesz eleget a Bizottság határozatának, a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalma legfeljebb 5%-át kitevő kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ezen felül a Google-val szemben kártérítési keresettel élhet a tagállami bíróságok előtt a versenyellenes magatartás által érintett bármely személy vagy vállalkozás.

A Google egyébként további bírságokra is számíthat az EU-tól. Az Android operációs rendszer esetében a Bizottság attól tart, hogy a Google különböző mobiltelefonos alkalmazások és szolgáltatások tekintetében akadályozza a választék bővítését és az innovációt, az AdSense ügyben pedig szerintük a Google korlátozza a választékot azáltal, hogy harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból. Azt is vizsgálják, hogy a Google keresőmotorja hogyan kezeli a Google egyéb speciális szolgáltatásait. A mai határozat precedenst teremt az ilyen típusú magatartások jogszerűségének megítélése tekintetében.

Kent Walker, a Google alelnöke később bejelentette, hogy fontolóra veszik a fellebbezés lehetőségét a bírság ellen, mert nem értenek egyet a brüsszeli testület döntésével, amely lezárta a még 2010-ben indított vizsgálatot. A vállalatnak hatvan napja van rá, hogy fellebbezést nyújtson be. Az uniós szabályozás értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének a tíz százalékát is elérheti. Az Alphabet tavalyi bevétele 90,3 milliárd dollár (80,6 milliárd euró) volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A bírság ugyan nem dönti romba az Alphabetet, de azért érezhető lesz a társaságnak. Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.

Doga

Forrás: www.sg.hu

Szólj hozzá!
Címkék: Google

A bejegyzés trackback címe:

https://satinfo.blog.hu/api/trackback/id/tr5312625577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.